Ítélet

Üveges szemekkel állok,
nem számíthatok senkire.
A család intézményét
dózerral bontják.
Mégis mit hittem?
Hogy a szerelem lesz,
mi segítő kezet
nyújt a fuldoklónak?
Érdek, meg flancos erkölcs,
te gép vagy, jól tudod,
nincs érzelem,
sem kísértés, sem álmok.
És ha elbuksz,
lesújt rád a bíró
kalapácsával, és apró
hangyaként pusztulsz el.
Vagy a képedbe fröcsög
a gúnyolódók nyála,
és ólom-süketté
tesz a világ.
Álszent húsevő gazok,
teszitek a szépet,
míg cafatokra tépitek
az esendő áldozatokat.
Bánom is én...
Se jobb, se rosszabb
nem vagyok nálatok...
Csak hagyjatok elmenni!

2010.03.02.