Ringató

Ringass, ringass el, édes Este,
a te karjaidban nyugtot lelek talán...
Borítsd be forró, égő homlokomat,
simítsd, nyugtasd meg terhelt fejem.
Mosolyogjon rám a hold,
mint gyermekére az anya...
S te csak ringass, ringass el.

Ringass, ringass el, édes Éjjel,
mikor gondolatokkal vajúdok,
s megszülni őket kínkeserv...
Légy te a bába, s kérlek,
ne kelljen ébren viselnem a fájdalmakat,
s az ocsmány világ ezer terhét...
Csak ringass, ringass el.

Ringass, ringass el, édes Hajnal,
mikor már vörösre sírtam szemeim,
s lelkemnek sebei mind felszakadtak...
Ne kínozz tovább!
Nézd... itt a nap első sugara...
Alszom... A fény nem bánt...
Csak végre ringass... ringass el...

2010.04.12.