Sosem lelem...
néha fára mász',
kutatja földön és égen,
a messzi tenger kékjében,
a hegyek csúcsán,a napban,
nercbundában, kalapban.
keresi éjjeli őrült vágyban,
erdő mélyi csendes magányban,
tavasszal nyíló majd hulló virágban,
kutatja őszi párafüstben,
nyáresti bográcsüstben,
fényekben és hangban,
amíg meg nem kattan,
s feladja a létet...
2008.12.07.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése