Fehér habokról lógatom lábam,
reménykedem egy újabb dagályban,
tekintetem az égre emelem,
a holdhoz vonzza szívem a szerelem.
Tükörképem táncol a széllel,
hullámaimon úszik az éjjel,
dübörgő mélyről szakadó lélek,
vihar jön, tudom, előre félek.
Csapódó cseppek, ezernyi villám,
dühös óriásként emelkedő hullám,
hatalmas mennydörgés, nem hallom szavam,
rendben van, Istenem, megadom magam!
